G20 - Bocsánatot kért Hamburg polgármestere a zavargásokért
Bocsánatot kért a G20 csoport Hamburgban tartott csúcstalálkozója alatt történt zavargásokért Olaf Scholz, a németországi nagyváros polgármestere.
A szociáldemokrata (SPD) politikus a tartományi rangú Hanza-város törvényhozásában (Bürgerschaft) elmondott beszédében hangsúlyozta: az előző hét végén tartott csúcstalálkozó előtt valamennyi közreműködővel, köztük Angela Merkel kancellárral és Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszterrel együtt arra a megállapításra jutottak, hogy a mintegy másfél éves előkészítő munka révén mindent megtettek a közbiztonság fenntartásáért és a kétnapos tanácskozás biztonságos lebonyolításáért, amit csak emberi erővel meg lehetett tenni. Hozzátette: a közös helyzetértékelés alapján ígéretet is tett arra, hogy a hatóságok gondoskodnak Hamburg biztonságáról, de az ígéretet nem lehetett betartani.
A rendet nem sikerült mindig és mindenhol fenntartani. "Bocsánatot kérek a hamburgiaktól a történtekért" - mondta Olaf Scholz. A város úgynevezett első polgármestere - a tartományi kormány vezetője - hozzátette: mindenki tudja róla, hogy nem érzelmi alapon közelíti meg a politikát, most azonban dühvel és döbbenettel tölti el, hogy politikai eszméket ürügyül felhasználó bűnözők törtek-zúztak a városban és félelmet okoztak lakóinak "anélkül, hogy azonnal és gyorsan meg tudtuk volna állítani őket".
Azonban a dühön és a megdöbbenésen túl kell lépni, mert fel kell tárni a bűncselekményeket és javítani kell a város védelmén. Továbbá "nyitott és liberális társadalomként fel kell tennünk a kérdést, hogy mi is van velünk", mit jelent az, hogy "fiatalemberek mobiltelefonjaikkal beállnak a kődobálók mellé, hogy készítsenek egy szelfit, a háttérben a lángoló barikádokkal", és mit jelent az, hogy fiatalok "két sör után bekapcsolódnak a zavargásokba?" - mondta. Olaf Scholz megerősítette, hogy a tartomány és a szövetségi kormány támogatást nyújt a zavargások károsultjainak. Hangsúlyozta: az erőszakos bűncselekményekért "nem a G20-csúcs és nem a rendőrség felelős, hanem a bűnöző csőcselék, amelynek csak az erőszak és a rombolás számított, és teljesen mindegy volt, hogy mi történik városunkkal".
A kiterjedt helyi szélsőbaloldali szubkultúrára utalva hozzátette: felelősséget viselnek azok is, akik elbagatellizálják vagy politikailag elfogadhatónak tartják a bűncselekményeket, vagy a politikai belátás, esetleg az erkölcsi erő hiányában nem tudnak elhatárolódni a bűnelkövetőktől. Az első polgármester kormánynyilatkozata utáni vitában az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) lemondásra szólította fel Olaf Scholzot. A CDU tartományi szervezete egyedül maradt ezzel a követeléssel, a párt országos vezetősége nem kívánja a hamburgi városvezető távozását. A szociáldemokraták részéről elsősorban a ellenzéki Baloldal (Die Linke) tevékenységét bírálták, kiemelve, hogy az SPD-től balra álló párt hamburgi szervezete a fekete ruhába öltözött, arcukat törvénysértő módon eltakaró erőszakos tüntetők által alkotott úgynevezett fekete blokk "parlamenti tagozata".
A csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és őrizetbe vettek 186 embert, köztük 132 német, továbbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4-4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál állampolgárt. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különböző országból érkeztek. Az összecsapásokban csaknem 500 rendőr sebesült meg.
